Ózd Város weboldala » Nemzetközi kapcsolatok

Nemzetközi kapcsolatok

Megismertetni és megismerni

Ózd nemzetközi kapcsolatai az elmúlt évtizedek során fokozatosan alakultak ki. Némelyek gyökerei személyes ismeretséghez, mások a partnertelepülések hasonló élethelyzetéhez és néhány az egyre inkább teret hódító, európai interkulturális szemlélethez nyúlik vissza. Bármilyen motiváció húzódjon azonban meg az együttműködés hátterében, általános célunk, hogy Magyarországot - és elsősorban saját lakóhelyünket - szerte a világban megismertessük, bemutassuk. Éppen ezért fontos törekvésünk, hogy minél több ország lakosaival kössünk kölcsönösen kamatoztatható ismeretséget.

Jelenleg hét európai településsel (Chorzów, Rimaszombat, Nagybalog, Csíkszentsimon, Nyárádszentsimon, Magyarózd, Ózdfalu) ápolunk írásos megállapodáson nyugvó, települési szintű parterkapcsolatot. Emellett számos intézményi, illetve ágazati jellegű együttműködésünk ível át az országhatárokon. Minden évben megvalósul a szakközépiskolai diák- és tapasztalatcsere a svédországi Warberg várossal, megtalálta a testvérpárját az egészségügyi szakképzés Rozsnyón, és eredményes sportvezetői kontaktust teremtettünk a francia Avionnal... hogy csupán néhányat emeljünk ki partnereink közül.

Testvértelepülési társulásaink hozzájárulnak Ózd és partnerei gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéséhez, mely öt kiemelt fontosságú területen nyilvánul meg. Így a gazdasági szférában, az iskolák és ifjúsági szervezetek szakmai kapcsolataiban, a kulturális és a civil szervezetek együttműködésében, valamint a közös sportrendezvények lebonyolításában.

Chorzów

Chorzów története a középkorban kezdődött, hiszen az azonos nevű faluról már a 13. századi okiratok is említést tettek. 1257-ben Ulászló, az Opolei herceg az Isten sírjának gárdája elnevezésű szerzetesrendre ruházta át Chorzów község tulajdonjogát.---

A település a Boroszlótól Krakkóig vezető, fontos kereskedelmi útvonal mentén helyezkedett el. A 16. században fejlődésnek indult az ólom, az ezüst és a vas bányászata. A fémek kereskedelmének kedvezett Chorzów földrajzi elhelyezkedése, s a 18. században felfedezett tetemes szénkészlet csakhamar biztosította a lakosság jólétét. A fejlődő iparral együtt a falu szomszédságában két új település - Bismarckhütte és Königshütte - alakult ki. Az akkor már egymással összenőtt településeket 1934-ben Chorzów néven egyesítették, s rövidesen városi rangra emelték.

A mai Chorzów 33,5 négyzetkilométer területen fekszik. Keleti részén Katowicéval határos. A város a vasúti és a légi közlekedés csomópontjává vált, ám nehézipari nagyhatalom funkcióját az utóbbi években fokozatosan elveszítette. Ehelyett a gazdasági élet kulcsszereplőivé váltak a bankok, a különböző szolgáltató- és kereskedelmi cégek - összesen mintegy 9 ezer gazdasági alany. Chorzów a vidék egyik felsőoktatási központja. Itt működik a Poznani Felsőfokú Banki Iskola, a Sziléziai Egyetem Menedzserképző, Vállalkozási, valamint Rádió és Televízió kara és az Állami Zeneiskola.

Chorzów egyik említésre méltó turisztikai látványossága a Vajdasági Kulturális és Rekreációs Park, amely 600 hektáron fekvő szabadidős központ. Területén megtalálható az Etnográfiai Park, Lengyelország legnagyobb vidámparkja, állatkert, planetárium és asztronómiai megfigyelő központ, nyári uszodai komplexum és a monumentális Sziléziai Stadion. Gazdag numizmatikai gyűjteménnyel rendelkezik a város múzeuma. A Művészeti Galéria a kortárs helyi művészek alkotásainak tárháza, a városi színház pedig musical-előadások, koncertek és fesztiválok fellegvára Lengyelországban.

(Chorzów internetes oldala)

 

Chorzów - közös gondok

 A lengyelországbeli Katowicei Vajdaság és Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzata 1993. december 20-án írta alá azt a megállapodást, amely mind a mai napig meghatározza a két terület együttműködését. Ózd és Chorzów kapcsolatát a problémák hasonlósága alapozta meg.

Lengyelországban az 1999. január 1-jén végrehajtott közigazgatási reform eredményeképpen új regionális területi egység jött létre: a Sziléziai Vajdaság. A sziléziai régióban található, 120 ezer lakosú Chorzów és városunk – bár nagyságrendileg eltérő települések – az elmúlt évtizedben hasonló gazdasági helyzetbe került; mindkettő átélte a nehézipar súlyos, nagy tömegeket érintő válságát. Bezárták a lakosság jelentős hányadának munkát adó kohókat, csődbe mentek a vasgyártás nyersanyagát szolgáltató bányák. Mindezek egyenes következménye volt a munkanélküliség és az azt kísérő szociális nehézségek megjelenése és terjedése Chorzówban éppúgy, mint Ózdon.

A problémák hasonlósága arra sarkallta a két város akkori vezetését, hogy egymást megismerjék, illetve támogassák a gazdasági nehézségek megoldásában. A kapcsolatteremtés 1996-ban kezdődött, a testvérvárosi együttműködési megállapodást 1998 júniusában, az Ózdi Napok programsorozatát megnyitó ünnepi képviselő-testületi ülés keretében írták alá a Kaszinó impozáns tükörtermében. A szerződés megkötésekor Chorzów-t a település önkormányzati vezetői képviselték, s e jeles alkalomból Ózdra látogatott Eckhard Jaedtke, az Európai Unió Budapesti Nagykövetének helyettese is.

Az együttműködés színterei

Chorzów és Ózd évtizedes együttműködése számos területre kiterjed: kultúra, oktatás, sport, ifjúságügy, egészségügy, közrendvédelem, közigazgatás. A partnerkapcsolat hatékonyságát a két fél évről évre elemzi, az együttműködés tematikája a kölcsönös igényeknek megfelelően változik.

Jelenleg húsznál több ózdi intézmény, klub, egyesület tart fenn kapcsolatot Chorzów valamely hasonló profilú létesítményével. Lassan bevált szokásnak nevezhető, hogy az egyik esztendőben városunk a fogadó fél, a következő évben pedig a lengyel település látja vendégül magyar partnerét. A találkozók időpontját és a közös programokat a két település együttesen kidolgozott éves eseménynaptára tartalmazza.

Városunk önkormányzati delegációja rendszeresen meghívást kap Chorzów hagyományos rendezvényére, a partnervárosi napokra. 2007-ben az ózdi küldöttség részese lehetett a lengyel partnertelepülés nagyszabású, a 700 éves évfordulót ünneplő rendezvényeinek. Látogatásaink során és vendéglátóként egyaránt igyekszünk Ózd sajátosságait, kultúráját és mindennapi életét bemutatni. Képzőművészeti és várostörténeti fotókiállítással, magyar gasztronómiai specialitásokkal, népdal- és néptánckincseink színpadi megjelenítésével adtunk és adunk ízelítőt a korabeli és a mai ózdiak életéből.

Ózd 1999-ben ünnepelte várossá nyilvánításának 50. évfordulóját. Ez alkalomból velünk vigadtak a chorzówiak is, akik a lengyel–magyar baráti napok keretében köszöntötték településünket. Itt jártukkor képzőművészeti kiállítás, komolyzenei hangverseny, szórakoztató műsorok, nemzetiségi és cserkésztalálkozók csempészték bele lakóhelyük hangulatát az ünnepi forgatagba. De ugyanígy jelen voltak a 2008-as városünnepen is, amikor a testvérváros együttműködés 10 éves évfordulóját is ünnepeltük.

 

Rimaszombat

Ózdtól 50 kilométerre, Szlovákiában található Rimaszombat. A közelinek mondható településsel a város vezetése évtizedek óta gyümölcsöző kapcsolatot tart fenn, kiemelkedően jó az együttműködés a kultúra és a sport területén.

Sajó-Rima Eurorégió

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagjaként Ózd város polgármestere egy a szlovák határon átnyúló együttműködés hivatalossá tételét kezdeményezte. A megállapodás ratifikálására, s ezzel a Sajó-Rima Eurorégió életre hívására 2000 júliusában került sor.

A két város közötti nemzetközi kapcsolat legszemléletesebb eleme a Rimaszombat járást és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét "összekötő" Gótikus út, amely a névadó stílus jegyeit tükröző építészeti és falfestészeti remekeket ajánlja a turisták figyelmébe.

A Gótikus út olyan turistaútvonal, amely bejárva a Szlovák Érchegységet bemutatja a vidék egyházi és világi műemlékeit. A látogató megismerheti az egykor Magyarországhoz tartozó vidéket. Tiszolc monumentális evangélikus temploma, Rimabreznó 13. századi román és gótikus jegyeket felvonultató temploma, Kiétke archeológiai emlékhelye és Júdás csókja című freskótöredéke, Kraszkó koragótikus egyházi képzőművészeti alkotásai és a vidék szellemisége mind-mind feledhetetlen élményt nyújt az ide látogatóknak.

Amit Rimaszombatról tudni érdemes

Rimaszombat a Szlovák Érchegység ölében, a Rima folyó romantikus völgyében elhelyezkedő kisváros, az azonos nevű járás központja. Északról a nemzeti parkká nyilvánított Murányi-fennsík, délről a Cserhát tájvédelmi körzet határolja.
A hagyomány szerint Rimaszombat nevét a szombatonként megtartott vásárokról, jelzőjét pedig a települést átszelő Rima folyóról kapta. A város első írásos említése 1270-ből származik. 1334. május 5-én Károly Róbert király kiváltságos városi jogot adományozott Rimaszombatnak. Ezt a napot a helyi polgárok mindmáig megünneplik mint a város napját.

Rimaszombatban számos kiemelkedő építészeti és történelmi jelentőségű emlékmű és látnivaló található. A Fő tér közepén az eredeti gótikus bazilika alapjaira épült római katolikus templom és a közelében emelt református templom meghatározó épületei a város központjának, mintegy iránytűként használhatók a Fő tér megközelítéséhez.
A város egyik jelképe a régi Megyeháza épülete, amely a híres Fekete Sas vendéglőnek is sokáig otthont adott. Nem kevésbé mutatós az új Megyeháza, a Grémium, amelyben jelenleg a Matej Hrebenda Járási Könyvtár működik. Megtekintésre érdemes a Rimaszombati Gymnázium épülete és a Városháza, ám bőven tartogat látnivalókat a volt tüzérségi kaszárnya is, melyben napjainkban a Gömör-Kishonti Múzeum székel.
Az épületek a nemrégiben felújított Fő térrel együtt alkotják a város védett, történelmi övezetét.

A nemzetközi együttműködés területei

Rimaszombat és Ózd együttműködésének elsődleges színterét kezdetben az oktatási intézmények határon átívelő kapcsolatai jelentették, melynek megnyilvánulási formája a gyermekek csereüdültetése volt. A már jól bevált módon az egyik évben Rimaszombat, a következőben Ózd látta vendégül parterét. A vakációt a diákok a fogadó gyermekek családjainál töltötték, így az étkeztetés és a fakultatív programok egy részét a szülők finanszírozták, míg a költségek oroszlánrészét Városi image-keretéből fedezte az önkormányzat.

Az utóbbi években a két város partnerkapcsolata elsősorban a hagyományos települési ünnepségek és sport rendezvények kölcsönös látogatásában, illetve az ott történő szerepvállalásban nyilvánul meg. A rimaszombati sportolók gyakran mérik össze tudásukat az ózdiakkal, legyen szó futballról, kézilabdáról vagy atlétikáról. Ugyancsak ékes bizonyítéka az együttműködésnek, hogy az ózdi ünnepi programokat (Ózdi Napok, nemzeti ünnepek) rendszeresen színesítik a rimaszombati mazsoretek és más fellépő csoportok.

 

Csíkszentsimon

Csíkszentsimon község a Keleti-Kárpátokban húzódó Csíki-medencében fekszik. A település keleti határában folyik az Olt, melyet négy patak táplál. A Csíki-medencét a vulkáni működés által létrehozott Hargita hegyvonulat öleli körül.  Csíkszentsimon már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Erről a tényről számos régészeti lelet árulkodik.

A Csatószeggel egybeépült település sajátos székelyföldi vonásokat hordoz társadalmában, kultúrájában és építészetében egyaránt. Lakosságának 85 százaléka ma is magyar nemzetiségűnek vallja magát. Megélhetésük forrása nagyobb részt az állattenyésztés és a zord éghajlatot jól tűrő növények termesztése. Legfontosabb kincsük a borvíz (ásványvíz), a kaolin (a porcelán alapanyaga) és a pirit (rézérc).

Két műemléke az Endes család kúriája, valamint Darvas Ferenc 19. századi faháza. Érdemes azonban ellátogatni a szomszédos Csatószeg pregótikus római katolikus templomába is.

 

Nyárádszentsimon

A másik, Szentsimon nevet viselő partnertelepülés Havad községhez tartozik. Az öt falut magában foglaló községben ez a legkisebb településrész. A 800-900 méter magas hegyek által közrefogott, szűk völgyben, Nyárádszereda és Erdőszentgyörgy járási székhelyek között félúton fekszik ez a csendes kistelepülés.

Írott formában először az 1332-es pápai tizedjegyzék tett említést a faluról. Ebben az időben Nyárádszentsimon volt a környék központi egyházközsége, ma Rigmány filiája. Ősi, gótikus stílusú templomát az 1797. évi vizitáció lebontatta, később újjáépíttette. Ennek emlékét őrzi a rokolyás tetejű harangláb és a kazettás mennyezetű új templom. Románia-szerte híres az 1999-ben feltárt tatárpincéje.

Nyárádszentsimonban összesen 45 lakóház épült, de ezek jó része elhagyatott. A településen maradt lakosság száz százalékban magyar, igaz, alig több mint 100 főről van szó.

 

Magyarózd

"Ózd a Maros és a Kis-Küküllő vízválasztó hegyláncolata alatt levő kies hegykebelben igen regényesen fekszik, s szőlő és lomberdők által koszorúzott hegyek keretében a legmeglepőbb képet mutatja" - írta Orbán Balázs, aki Erdélyben tett barangolásai során Magyarózdra is elvetődött. Magyarózd jelenleg Maros megyéhez tartozik.

A falu zárt, eldugott helyen lapul, így sok évszázados története alatt viszonylag "bolygatatlan" volt élete - emiatt őrzött meg olyan sok néprajzi, folklorisztikai, nyelvészeti anyagot, melyek más településen már régen a feledésbe merültek.

Magyarózd nem rendelkezik külön önkormányzattal, Gombostelke és Lándor településekkel együtt Magyarbükkös (románul Bichis) faluhoz tartozik. A községek összlakossága: 1039 fő, ebből Magyarózdon lakik: 434 fő (229 nő és 205 férfi). A lakosság nemzetiségi megoszlása Ózdon: magyar 406 fő, román 9 fő, cigány 19 fő.

Magyarózd honlapja

 

Ózdfalu

Ózdfalu Baranya megyében, az Ormánság területén fekszik. Írott dokumentum először 1296-ban említette a nevét, Owzd alakban. Az 1907-es magyarországi helységnévrendezés során - mivel az országban két Ózd nevű település is volt - az ormánsági Ózd neve a falu toldalékkal egészült ki.

1938-ban a községnek 394 lakosa volt, valamennyien magyarok és római katolikus vallásúak. Az 1950-es évektől Ózdfalu népessége fogyni kezdett; napjainkban alig több mint 180 lelket számlál. A lakosság apadását több tényező együttes hatása eredményezte, így például a háztáji gazdálkodás beszűkülése és a városi munkahelyek vonzereje. A fiatalok elvándorlása nemcsak a születések számának csökkenését vonta maga után, de szükségessé tette a közoktatás és az egészségügy reformját is. Ezen a területen a központi szerepet a szomszédos Bogádmindszent vette át.

Az utóbbi évtizedben - a pályázati lehetőségeknek köszönhetően - számottevő infrastrukturális fejlesztés valósult meg a községben. Emellett azonban továbbra sem törpülnek el a munkanélküliségből fakadó gazdasági-társadalmi problémák.

 

Probléma bejelentése: honlap@ozd.hu
Készült a DÁP Design System felhsználásával badge

Copyright © 2025 Ózd Város Önkormányzata. Minden jog fenntartva.